Alkotmánybírósági patthelyzet

A fagyi most tényleg  visszanyal a kormánynak a devizaheteles ügyben. Sokak szerint igen. Azaz csupán vásári cirkusz és szemfényvesztés az, hogy a kormány az Alkotmánybíróságtól várja a devizahitelesek problémájának a megoldását. Pont azon szervezettől, amelyet csúnyán megkurtított és béna kacsává tettek.

Sok hűhó semmiért mondjuk ki nyugodtan a kormány azon pótcselekvése, hogy az Alkotmánybíróságra testálta a deviza hitelek megoldását. A hatásköreitől megkurtított Alkotmánybíróság ugyan tanakodik, törpöl, probálkozik döntést hozni a kormány által beadott indítvány alapján a devizahitelesek megmentésének az ügyében, de a szakértők szerint ennek kézzel fogható eredménye nem lesz. S mindezzel nagyon is tisztában a kormányunk. Mindez egy lehetetlen és kudarcra ítélt vállalkozás, azaz a kormány csak játszik és showműsort csínál azzal, hogy várja a nagytiszteletű bírák döntését, hogy léphessen. Nagyon úgy tűnik a devizahitelesek megmentése csak duma és semmi más a parlamenti patkós fiúk részéről. Mindez érthető, hisz a politikusok javarésze élt a nekik írt törvényadta lehetőséggel, azaz, hogy jó áron végtörleszenek. Nekik volt a párnába varva pár millió.  A pornépnek meg nem. de innentől kezdve nem is érdekli őket igazán, hogy itt mi lesz a néppel.

Mint köztudott minden valamire való hatáskörét is épp a FIDESZ kormány vonta meg a taláros testületnek, azaz megcsonkitotta az Alkotmánybírák hatalmát és béna kacsává változtatták a neves bíróinkat.  Az alkotmány bírák nem hivatkozhatnak a korábban hozott határozataikra, a költségvetést érintő ügybe pedig nem szólhatnak bele, azaz csöndre utasították őket.

Tény kérdése, hogy az Alkotmánybíróság több mint két tucat esetben korábbi határozattal rendelkezik, amely most jól jöhetett volna a devizahitelesek ügyében. Azonban erre a patkós fiúknak köszönhetően már nem hivatkozhat a taláros testület. Igaz elmondhatják külön véleményben.

A bírák hatásköreinek csokintása végett a költségvetésbe sem szólhatnak bele. Azaz a sakk után kezd patt helyzet kialakulni a kormány által oly fontosnak mondott és propagált  devizahitel ügyekben.

Nos az is tény kérdése, hogy ennél nagyobb fajsúlyú ügyekben ( földtörvény, Paks, rezsicsökkentés, alkotmánymódosítás, bankadó ) nem így járt el a kormány. Nem kérte a Kúria állásfoglalását, nem kérte a strassbourgi bírák véleményét, s lássunk csodát az Alkotmánybírósághoz sem fordultak útmutatásért, hanem erőből döntöttek , erőből intézkedtek. Így némiképp érthetetlen, hogy a devizaügyekben miért nem ezt a határozott szabadságharcos stílusban léptek.  Talán mert nem ez a patkós fiúk érdeke ? Egyelőre nem tudni.